A tökéletes muffin

Imádom a zacher tortát, ezért is örültem, mikor ráleltem a zacher muffin receptjére. Kipróbáltam, és kiderült, hogy tökéletes. Bár az eredeti recept mindenféle extra tennivalókat vár el, mint előre felvert tojáshab vagy ilyesmi, lássuk be, nem azaz ember vagyok, aki szó szerint követi a recepteket, vagy patikamérlegen mér.

Tehát egyszerűen csak összeborítjuk az összetevőket, megkavarjuk és kész is van.

Egy nagy tálba szórunk 10 dkg cukrot, 20 dkg lisztet, fél csomag sütőport, 10 dkg baracklekvárt, 2 tojást.

10 deka vajat megolvasztunk 10 deka fekete csokoládéval, és az egész masszát hozzáadjuk a többi összetevőhöz. Jól megkeverjük, szép simára, majd a kis papírkalapokba töltjük 3/4-ig, és 180 fokon kb. 20-25 percig sütjük. 

Isteni finom, puha, csokis, nem túl édes, és sokáig el is állna, ha maradna belőle.

Ínyencek pici vízzel vagy citromlével megolvaszott lekvárral megkenhetik a tetejét, vagy egy kis csoki reszelékkel megszórhatják.

Néha mandulareszeléket szoktam rászórni sütés előtt.

Azért tökéletes muffin, mert mikor ilyet sütöttem egy kerti partiba, az igen kritikus barátok letökéletesezték. Én meg hittem nekik…

Shake, baby, shake!

Itt a nyár, egyre több színes gyümölcs csavarja el a fejünket. Igazi melegben nem is vagyunk annyira éhesek, így aztán csodás uzsonna, vagy nasi lehet egy nagy pohár hideg smoothie.
Van, aki e nevet nem ismeri?
Valójában a smoothie olyan, mint a gyümölcsturmix, csak sokkal sűrűbb, mivel több gyümölcs van benne, és tej helyett natúr joghurttal vagy netán hófehér, azaz édes joghurttal van turmixolva. Speciel a savanyúbbat én jobban szeretem.

Kimeríthetetlen tárháza van a smoothie-knak, ahány gyümölcs, annyi féle variácó létezik. Van, aki egy kedvenc gyümölcse ízét szereti érezni, van, aki kever két, vagy akár több gyümölcsöt is.
Télen persze fagyasztott gyümölcsből is lehet csinálni, sőt, ha a kissé fagyott gyümölcsöt turmixoljuk, szinte jégkása szerű lesz. Ennek a módszernek azonban van egy hibája – nem minden turmix bírja. Az én ínyenckedésemet a botmixerem bánta, és némi riadalom, amikor az utolsó korty itallal a mixer kése is a számba esett. A csavar pedig azóta sem lett meg. Bízzunk benne, hogy nem is volt benne.

Szóval friss gyümölcs és smoothie.
A megtisztított, feldarabolt tetszés szerinti gyümölcsöt (epertől dinnyéig) beletesszük az edénybe, ráborítunk egy doboz natúr joghurtot (Persze miért ne lehetne gyümölcsjoghurttal is? Plusz egy íz. De jobb, ha tudjuk, hogy a gyümölcsjoghurt még nyomokban sem látott gyümölcsöt, vagyis mégis azt mondom, használjunk inkább natúr joghurtot, esetleg kefirt.), tetszés szerint egy kis cukrot (barna cukrot, szőlőcukrot) és hajrá, rázzad, bébi, rázzad.
Felbőg a botmixer, a gyümölcs édes illatot ontva pépesedik és színesíti az egyre habosodó joghurtot. Amikor légies és sima lesz, pohárba öntjük, esetleg díszítjük, és mind megisszuk. Garantált a siker.

Trükkök:
Ha a poharakat előre mélyhűtőbe tesszük, és abba töltjük az italt, kellemesen lehűti azt.
Egy-két levélke friss menta vagy citromfű pikáns ízt kölcsönöz bármely gyümölcsnek. (Eper-menta verhetetlen.)
Vaníliás cukor hozzáadásával is meg lehet bolondítani.

Merészek naplemente nézegetéséhez egy pici (max. 4 cent) alkoholt is adhatnak hozzá. Ehhez kiváló a vodka, triple sec, narancslikőr, vagy egyéb gyümölcslikőrök.

Ha a szemnek is élvezetet akarunk okozni, a pohár díszíthető egész gyümölccsel, mentalevéllel, csoki reszelékkel, kandírozott cseresznyével.

Ízrobbanás

Sokan nem szeretik a májat, de tudjuk, hogy vastartalma miatt ajánlott a fogyasztása, és szerintem amúgy finom is. Továbbá gyorsan elkészíthető.

Nagy kedvencünk a gombás máj, amit pulykamájból szeretek a legjobban, de csirkemájból is nagyon finom.

Hagymát vagy friss póréhagymát, újhagymát felvágok, kis olajon megpirítok, majd rádobom a kockára vágott májat. Az a legenda járja, hogy a megsózott máj megkeményedik. Én mindig meg szoktam sózni, borsozni már a pirulás időszakában, hogy a májdarabokba belesüljön az íz – még sosem keményedett meg. Hát ez van, ha valaki nem követi a tradíciót – kiderül, hogy egy hülyeséghez ragaszkodtak az emberek évtizedek óta.

Szóval fűszerezés: só, bors, fokhagyma (ha lehet, friss), majoránna, kis pirospaprika (én vegyesen szoktam édeset és csípőset – de mi rém csípősen eszünk), piros arany.

Ha a máj megpirult, hozzáadom a szeletekre vagy kockákra vágott gombát, majd pici vizet, továbbá 2 pörköltszaft kockát. Fődögél a holmi, először a gomba levet enged, majd az elfő, és akkor lesz jó krémes szaftja. Szeretem jó szaftosan, friss kenyérrel istenien lehet tunkolni.

Amikor már majdnem kész, az utolsó rottyantásnál megszórom petrezselyemmel. (Nem ajánlatos a petrezselymet az étellel főzni, mert keserű lesz.)

Friss ropogós kenyérrel isteni étel. Lehet hozzá savanyúságot is enni – ki ahogy szereti.

A máj, a szaft, a gomba igazi ízrobbanás együtt.

Ha bírod a zöldséget, lehet bővíteni a gombát cukkínivel, répával, vagy tetszés szerint, és akkor nem gombás máj lesz, hanem májas zöldség.  :)

Az étel elkészítése kb. 30 perc.

Tira Mihály trükkel

Nem tagadom, édesszájú vagyok, de lusta is, és időm sincs túl sok, így aztán a macerás, gyúrni való, több lapot sütős, dagasztós sütik szóba sem jöhetnek.
Az egyszerűség nálam alapelv.
Azt sem tagadom, hogy az alábbi szuper tiramisu receptet kaptam - a házban elég sokan barátságban vagyunk, és így került másodkézből hozzám. Itt és most szeretném meg is köszönni.
Különlegessége, hogy rendkívül gyorsan elkészül, továbbá, hogy nem kell  hozzá a drága mascarpone, és nem mondja meg senki, hogy kis trükkel készült.

Hozzávalók:
2 csomag főzés nélkül vanilia puding
tej
2 csomag babapiskóta
2 csomag natúr krémsajt (sima tömlős)
5 dl fekete kávé (esetleg fele-fele arányban három az egyben kávéval keverve, gyerekeknek készítve koffeinmentes macikávéval - amúgy érdemes finom és aromás kávét hasznáni, sokat dob az ízén)
fél deci rum (nem feltétlen szükséges, és rum hiányában vodkával pótoltam, és így is rendben volt)

A pudingport összekeverjük, de kevesebb tejjel, mint ami az elkészítéséhez szükséges. Én a Dr. Oetker félét szoktam használni, arra egy zacskóhoz 5 dl tej van írva, én a felét szoktam, tehát a két zacskóhoz 5-6 dl tejjel. Hozzáadjuk a krémsajtokat. A legegyszerűbb tömlős kiváló. Minap dobozosat vettem, ami keményebb állagú volt, és nem oldódott fel, végül át kellett szűrni az egészet - szóval lágy legyen a sajtkrém. (Mellesleg minek is készítenek tégla keménységű sajtrkémeket, azt úgysem lehet a kenyérre kenni, de most ezt hagyjuk.) Érdemes gépi habverővel nekiesni, gyorsabb és lágyabb lesz a krém.

A kávéba öntjük az alkoholt, majd belemártogatjuk a babapiskótákat. Ne hagyjuk benne túl sokáig, mert gyorsan teleszívja magát és szétmállik, de azért elég sokáig hagyjuk benne, hogy a piskóta közepe ne maradjon száraz. Hamar rá lehet érezni. Az áztatott piskótákat tálba tesszük, egy réteg krémet kenünk rá, majd megint piskóták, és megint a krém. Az egész tetejét jó vastagon megszórjuk kakaóporral.
Ha csak mély tálad van, ahol esetleg több sorban kell lerakni a rétegeket, akkor érdemes két sor piskótánként egy réteg kakaóport rászórni, mert az íze igen jól harmonizál a sütivel, de aki a tál alját eszi, kimarad a kakaószórásból.

Hát ennyi az egész, hűtőbe kell tenni, és résen kell lenni, hogy ne egyék meg előled az egészet, mert eszméletlenül finom.
Két nap múlva a legjobb, mikor az ízek már összeérnek, a lágy édes krém keveredik az aromás kávéban ázott piskótával, hideg és omlós - nem is ragozom tovább. :)

A csülkös varázslat

Nem titok, számtalan esetben van, hogy éppen hazaesem vacsoraidőre, a hűtő üres, de kopog a szemünk az éhségtől. Ilyenkor kerül elő a varázslatos csülökkonzerv a szekrényből, amit másra is fel lehet használni, de leggyorsabban a csülkös melegszendvicshez. Laktató és finom, kb. 15 perc alatt készen van (ebből 10 perc a sütés) - és elég, ha annyit mondok róla, aki eddig csülkös melegszendvics sütése alatt bejött hozzánk, némi szagolgatás után megkérdezte, mit készítek, majd elkérte a receptet, és maga is rabja lett.

A varázslatos csülkök konzervet a Lidl-ben lehet kapni, a recept pedig így hangzik.

A konzervet kinyitjuk - késsel körbevágjuk a doboztól leválasztva a húst, tányérra tesszük és csinos szeleteket vágunk belőle. A kenyereket a tepsibe fektetjük, ráhelyezzük a csülökszeleteket, a tetejére tejfölt kenünk, megborsozzuk, sajttal megszórjuk, és kb. 10 percre a sütőbe tesszük.
Akkor van kész, ha a sajt ráolvadt a tetejére.
Az én trükköm a lapkasajt, azt használok reszelt sajt helyett, mivel utálok sajtot reszelni, ráadásul a válságos időkben ritkábban van a hűtőben tömbsajt, a lapka viszont olcsóbb, ráadásul minden ételre remekül ráolvasztható.

A füstölt csülök zamatos íze a tejföllel és a sajttal olyan ízorgiát eredményez, amit egy fémdobozra nézve nem is sejtene senki. Pedig varázslat van abban a konzervdobozban.

Mézkaramell

A magam részéről szeretem a sós és édes keveredését a konyhában. És szeretem a zöldségeket is. Így aztán kézenfekvő volt, hogy egy bolondos pillanatban két, látszólag egymáshoz nem illő receptet összekeverjek.

Az alap recept egyik nevesincs kedvencem, ami úgy kezdődik, hogy padlizsánt és cukkinit kis kockákra vágunk, wokban kevés olajon futtatjuk, (nem főzzük, nem sütjük, nem pároljuk) és a következő fűszer összeállítások közül választunk hozzá valamit.

1. ördögi csípős: só, bors, fokhagyma, csilipaprika, hagyma

2. kerti zöld fűszeres: só, bors, fokhagyma, kakukkfű, petrezselyem, tárkony vagy kapor opcionálisan

3. citromfüves: só, fehér bors,  ázsiai citromfű, esetleg friss citromfű apróra vágva, és ha valaki szereti, egy pici menta.

Ezt ha elkészült, ehetjük magában, vagy rizzsel, és gyakran nyakon szoktam önteni egy kis joghurttal, amit pici sóval és egy csepp olívaolajjal megbolondítok.

És akkor most jön a méz!

Bevallom, sietős alkalmakkor szívesen használok maggi fixeket, és találtam egy fokhagymás aprópecsenye nevűt,  és az első próbáláskor beleszerettem. A trükk benne az, hogy a megpirított husidarabokat 3-4 kanál mézzel le kell önteni, és karamellizálni, vagyis szépen rápirítani a mézet. A hús fényes és piros lesz, ropogós kívül, omlós belül, vagyis ellenállhatatlan.

Gondoltam, ezt a kis kényeztetést a zöldségek is megkaphatják, így, ez esetben a harmadik, azaz citromfüves fűszerezésű zöldségeket szépen nyakon öntöttem 4 evőkanál mézzel, és vártam, mi lesz.

Kata is várta, ő is ott volt. :) Pontosabban neki főztem, és ő lelkesen bátorított a kísérletezésre, annak dacára, ha nem jól sikerül, éhen marad.

Az lett, hogy a zöldségdarabok szép fényt kaptak, a citromfű és a méz keveredése isteni illatot árasztott magából, és a két recept összeolvasztása olyan jól sikerült, hogy sajnos képet nem tudok mutatni, mert előbb megettük, mint ahogy lefotózhattam volna.

Elmondhatjuk, hogy a méz csodás dolog, majd amúgy is lesz egy mézes recept, amit majd meg szeretnék osztani, de az még titok, viszont akkor a zöldséges egyveleg bővült egy újabb, mézes variációval is.

Tehát akkor a gyors receptleírás így hangzik:

Végy cukkinit, padlizsánt apró kockákra vágva, wokban olajon jól fűszerezve párold puhára, és mielőtt teljesen elkészül, karamellizáld mézzel. Rizzsel tálalva üde, könnyű finom és nem is hizlaló étel. És legyen a neve .... na azt még nem tudom.

Kezdet

Üdv, kedves olvasó, aki ha ismersz, azt kérded - miért indítok új blogot, amikor az eredetit sem tudom rendszeresen írni a számos tennivaló miatt.
A válasz egyszerű: mert ihlet van.

Hónapokkal ezelőtt láttam a

Julie & Julia - Két nő, egy recept

című filmet, és akkor találkoztam először a gasztrobloggal. Először nem igazán értettem, mire is jó, de aztán egyre többet motoszkált a fejemben, míg végül megfogalmazódott, hogy nekem is kell egy ilyet csinálnom.
Nem azért, mert olyan különleges recepteket tudok, amiket más nem, vagy mert olyan különleges stílusom lenne, ami egy bablevessel is lehengerel, és színbádi stílusban tudnám leírni az ételeket, hanem mert azt vettem észre, hogy főleg nem olyan gasztroblogok vannak, amilyet én szeretnék látni.
Illetve nyilván van ilyen is, amilyet én kezdek el, hisz nem olvastam a világ minden gasztroblogját, de ez annyiban lenne más az általam látottaktól, hogy ez hétköznapi kulináriát írna le.
Mondhatjuk, hogy egyszerű, átlagos nő vagyok - mindig rohanok, mindig több a tennivalóm, mint amit meg szeretnék vagy tudok csinálni, soha nincs elég pénzem, hétköznap dög fáradtan esem haza és nincs kedvem még este tízig húslevest főzni velős csonttal, viszont enni kell, és minden nap kell a semmiből valamit elővarázsolni.
A blogok, amiket láttam, szépek voltak, csodás képeken csodás ételek voltak láthatók, és legtöbbjükhöz olyan összetevők is kellettek, amiket életemben nem hallottam, vagy már hallottam, de azt hittem, valami varázslat neve, vagy esetleg másfél napig kell áztatni valamit, vagy négy órán át gyúrni, vagy esetleg szükséges hozzá egy egész fegyverarzenálnyi háztartási gép, és a végén még gőz fölött kell márványnyelű habverővel kétszer balra és egyszer jobbra keverni, vigyázva, hogy össze ne essen.
Az emberek - a blogok - a különlegességükkel akarnak kitűnni, és elfelejtik a hétköznapi csodákat szeretni, az egyszerűséget becsülni.

Én próbálom nem elfelejteni. Olyan recepteket, olyan apró trükköket igyekszem majd (időm szerint) közreadni, amik segítik a hétköznapi túlélésem, amik hozzájárulnak, hogy több időt töltsek a kertben kapucsínót kortyolgatva, és ne legyek a konyha örök foglya, de ne is a vajas kenyeres esték legyenek a megszokottak.

Egyszerű, gyors, könnyen elkészíthető ételek hétköznapokra - ez lenne a vezérvonal. Aztán majd lesz, ami lesz.

Mindenesetre már előre köszönöm, ha figyelemre méltatsz, és pláne boldoggá teszel, ha kipróbálsz valamit, amit itt olvastál, és elmeséled a tapasztalataid.

Üdv, és akkor üssünk össze valamit!