Nagymami desszertje

Nekem is, páromnak is, annak ellenére, hogy külön gyerekeskedtünk, nosztalgikus emlékeink voltak valamiféle édes, csillogós, finom gyömölcshabról, amit a nagyamamánk csinált nekünk.

Hosszú kutakodás után végre sikerült megtaláni a nosztalgiareceptet, ami furcsa módon nem egyéb, mint egy smoothy, csak tojáshabbal.

A friss, vagy kiolvasztott mirelite gyümölcsöt pürévé pépesítjük turmixgéppel.
A tojás fehérjét (fejenként kb. 1 db.) cukorral krémesre verjük, majd óvatosan belekeverjük a gyümölcspépet.
Hűtőben kicsit lehűtjük - de ne sokáig, mert idővel a gyümölcs és a tojás szétáválik.
Mondjuk úgy, hogy szinte azonnal fogyasztjuk.

Bármilyen gyümölccsel készíthetjük, én most meggyet és vegyes erdei gyümölcsöket használtam.
Ízlés szerint cukrozzuk - de minél édesebb, annál finomabb.
Nagyon gyorsan megvan, és finom, persze csak annak, aki nem ódzkodik a nyers tojás fogyasztásától.

Tira Rozál

A tiramisu nagy kedvencem lett, és bevallom, elindult a fantáziám a babapiskótás alapú sütikkel kapcsolatban. A maradék fél zacskó babapiskótát akartam kísérletezés céljából felhasználni, de nem kaptam karamellás pudingot, amit akartam, így lett aztán meg Tira Mihály vásott kishúga, Tira Rozál.

Azaz a csokis tiramisu.

A másik nagy találmány, hogy nem kell hatalmas adagot csinálni belőle, mindjárt kevesebbe is kerül, és két személynek bőven elég, akár a vendégnek is jut, de akár édesség kedvelő egyke is be tudja falatozni egyedül.

Szóval:

fél zacskó babapiskótát édes likőrrel vagy kis vodkával megbolondított tejeskávéba mártunk, a tál aljára szép sorban lerakjuk, majd rá az előre elkészített krémet, és így tovább, amíg van. A legtetejét megszórjuk kakaóporral, és hűtőbe tesszük.
Krém: egy zacskó aranka főzés nélküli pudingport kb. 3-4 deci tejjel felheverünk, majd hozzáadunk egy tubus natúr sajtkrémet. (A Sparban van 99 ft-ért és fincsi!)

Hát ennyi. 20 perc alatt bőven megvan, és nagyon finom.
És még van egy csomó variáció szerintem, mert ez annyira egyszerű - szerintem bármilyen variációban jó lehet. A karamellás verzió a következő tervem.

Padlizsánkrém reggel-este

Imádom a padlizsánkrémet, reggelire, ebédre és vacsorára egyaránt szívesen eszem, sőt, néha még tésztával is szoktam enni. Ráadásul az elkészítése is nagyon egyszerű.

A padlizsánokat megmossuk, egy villával náhány lukat szúrunk bele, majd egészben a sütőbe tesszük. Kb. egy óráig sütjük. Amikor kész, kettévágjuk, a megpuhult belsejét egy tálba tesszük, villával összetörjük. Friss fokhagymát, hagymarajongók apróra vágott vöröshagymát, sót, borsot, egy pici olivaolajat és majonézt adunk hozzá. Krémesre keverjük, hűtőbe tesszük, és addig esszük, míg el nem fogy.
Én 2-3 kisebb padlizsánt szoktam egyszerre megsütni.
Friss hagymák helyettesítehtők persze hagymakrémmel is. Van, aki kevéssé fokhagymás, az el is hagyhatja, illetve csípősrajongók megbolondíthatják némi csípős piros arannyal is.

Olyan verzió is ismert, amibe nem tesznek majonézt - nyilván ahány ház, annyi szokás, és majonéz nélkül tovább eláll, de szerintem a majonéz adja meg a krémes ízt, amitől annyira finom.
Mondanom sem kell, hűtőben tároljuk, hűtve fogyasztjuk.

A legfinomabb friss pirítóssal, paradicsommal és paprikával.
Bármely étkezésen megállja a helyét. Apró falatkákat készítve belőle akár étvágycsináló előételként is adható.

A nyár íze

A padlizsántól sokan félnek, nem tudják mit kezdhetnének vele, pedig számos elkészítési módja van, és nagyon finom. Sajnos fotóval nem tudom igazolni, mert éppen eszem a nagy kedvencem, a padlizsános ragut, és későn kaptam észbe a fotózással. De elhiszitek nekem, hogy finom és jól is néz ki.

Szóval az összekockázott padlizsánt kis olívaolajon megfuttatjuk, majd fűszerezzük - só, bors, paprika, kakukkfű, bazsalikom, egyéb kerti fűszerek, én mint csípős rajongó még kis erős paprikát is szoktam bele tenni. Természetesen fokhagyma, hagymásoknak vöröshagyma is dukál bele - frissen még jobb, mint porított, vagy krémes alakban, de nem von le az értékéből, ha nem bajlódunk a friss hagymákkal.
ha van kedved hozzá, és szereted a paradicsomot, egy-két hámozott paradicsomot is belekockázhatunk. Addig pároljuk, míg a padlizsán hús bebarnul.
Eszméletlen finom, ráadásul magában is fogyasztható kis pirítóssal, vagy főételként is rizzsel, vagy kiegészítőként sült hús és köret mellé. Egyszerűen univerzális és elronthatatlan.
Egy bökkenő lehet- míg nyers a padlizsán, nagyon issza az olajat, de becsapós, mert később kiizzadja, és ha hittünk neki, meglehet, hogy tocsogósan olajos lesz az étel. Ezt ki kell tapasztalni, hogy mennyit vesz fel. Ha mégis sikerült túlolajoznunk, a kész ételről ügyesen le lehet önteni a felesleget.
Kóstoljátok meg, finom és egészséges.

Kis sós-olívaolajos joghurttal nyakon öntve is nagyon finom.

Napsütés saláta

Várom, hogy kisüssön a nap, végre igazán jó idő legyen. A nyárérzetet lehet növelni egy kis gyümölcssalátával, melynek szintén számos verziója lehet, de az én nagy kedvencem a sárgadinnye és az eper került most egybe.

A megmosott epreket feldarabolva egy tálba öntöm, megszórom egy kis cukorral - ha van, barna cukorral - , és egy kevés citromlét öntök rá. A sárgadinnye húsát kiskanállal kiszedegetem, a tálba teszem. Ezek után friss mentalevelet vagdalok rá, majd az egész a hűtőbe kerül.

Egyszerűen isteni!
Esti partira egy kis alkohollal is meg lehet bolondítani - egy kis likőr, vagy martini még ütősebbe  teszi.

Finnyás körözött

A körözött már nagyon régi étel, dédanyáink is ezt csomagolták a kaszálni indulók batyujába. Ráadásul nagyon egyszerű elkészíteni. Én mégis évekig mellőztem, ugyanis, és tudom, hogy most számosan felhördülnek: utálom a hagymát.
Sajnálom, ez van, a frász tör ki a lágy krémben bujkáló harsogó hagymakockáktól, amikre az ember ráharap.

El sem tudtam képzelni, hogy hagyma nélkül is lehet készíteni körözöttet, de kipróbáltam, és kiderült, hogy nem lesz egy fikarcnyit sem rosszabb tőle. Úgyis számos módon készítenek körözöttet - hát akkor én hagyma nélkül finnyásan körítek.

Egy doboz (25 dkg) túróhoz hozzákeverek kb. fél doboz tejfölt, sót, borsot, pirospaprikát, köménymagot (szoktam vegyesen egészet és őröltet is), fokhagymakrémet vagy port, újabban egy kis marék kertből szedett snidlinget is adok hozzá, és egy varázsszert: csípős piros aranyat.
Nem kell semmi extrát mondani -egyszerűen tökéletes.
Szendvicsalapként is szuper, de magában, friss pirítóssal is tökéletes. Számos variálási lehetőség rejlik a kiegészítőkben - mint mini mozzarella, sovány sonka, paradicsomsaláta, vagy mindez együtt.

Tudom, hogy ahány ház, annyi szokás, van, aki sűrűbben szereti, van aki egész hígan, hogy szinte folyik. Aztán van, aki paprika nélkül, fehéren készíti, van, aki egész sötétre fűszerezi, és még olyat is ettem már, amibe icipici paprika, paradicsom és uborka darabok voltak szórva. És ha tágabb értelemben vesszük a körítést, a kapros túrókrém is az. És milyen finom! Főleg apró uborkadarabokkal meghintve.

Szóval én azt mondom, légy laza, az alap a tejföl és a túró, és onnan kezdve pedig keverj-kavarj, ami csak eszedbe jut, próbáld ki, mert egy nagyon finom, egészséges és villámgyorsan elkészíthető ételről van szó, ami egy fáradt nap könnyed vacsorája is lehet, de egy hirtelen összeszaladt vendégség mellé tálalt borkorcsolyaként is megállja a helyét. Reggeliként, uzsonnaként, vacsoraként is tökéletes. Számos módon variálható, kinek-kinek ízlése vagy merészsége szerint, és éppen egyszerűségében rejlik nagyszerűsége. 

Parisali minden alkalomra

Imádom a paradicsomot, minden formában, és nagy kedvencem a pillanatok alatt összeüthető paradicsomsaláta.

Tehát két fő részére vágj kis kockára kb. 3 szem paradicsomot. Keverj össze kis olívaolajat, borecetet, sót, borsot, fokhagymaport, vagy ha van, egy gerezd friss reszelt fokhagymát. Ezt öntsd rá a paradicsomra, és az egészet szórd meg apróra vágott friss bazsalikomlevelekkel. Ha olyan szerencsés vagy, mint én, akkor menj ki a kertbe, és vágj a fűszernövényes ládikádból. Ha nincs, akkor a szárítottnál jobban tudom ajánlani a Findus kis dobozba fagyasztott friss zöldfűszerét.
Kis időre hűtőbe érlelve még finomabb.

Főételhez salátaként is kiváló, de csak sima szendvicshez is nagyon finom.
Minap körözöttes pirítóssal ettük, amibe szórtam egy kis szintén frissen a kertből szedett snidlinget is.
Tudom, hogy rém egyszerű étel - de eszméletlenül finom is.